HTML

bLoge - Loge blogja

Van, akinek szüksége van arra, hogy gondolataival bombázza az embereket, és van, akinek nincs. Namost nekem van.

Friss kommentek

  • Lengyel Anna: Az benned az életben felmerült már, hogy néha valaki el is olvassa, amit írsz? Hogy Gryllus Dorka ... (2014.02.05. 22:28) Nyugalom - filmkritika
  • ikker: Az idő ismét bebizonyította, hogy Mel Gibbsonnak van igaza: index.hu/tudomany/tortenelem/2013/09/... (2013.09.12. 14:05) Apocalypto - filmkritika
  • Loge: www.sormas.hu A főoldalon köszönt a polgármester: Póczai Zoltán. Magyarország, én így szeretlek! (2012.03.07. 20:51) Kecskére a káposztát
  • TaTa86.: Hosszabban kifejtve a véleményem: archiregnum.blog.hu/2009/09/28/politikat_az_iskolakba Rövidebb... (2011.01.17. 11:10) Etikai kérdés
  • cetlizo: Az a baj, hogy ilyet napiszarra kéne tenni, ott elérné a célközönséget, csak nem értenék. (2010.05.17. 21:19) Ostoba diákok 1.

online

Apocalypto - filmkritika

2009.07.19. 16:24 Loge

Az egyik délutáni sziesztát, amikor a család többi tagja átalussza a kellemetlen forróságot, arra használtam fel, hogy megnézzem Mel Gibson Apocalyptoját. Több kritikát olvastunk róla, amikor megjelent, s már igencsak esedékes volt, hogy megnézzem. (Feleségem a leírásokat olvasva pont az ellenkező véleményre jutott, s azóta is azon van.) Én mindenesetre komoly várakozással és az olvasottak alapján szinte mindenre felkészülten nekifeküdtem a filmnek.

   Az első és legfontosabb érzésem a film kapcsán a csalódottság volt. A története gyakorlatilag egy bővített mondattal leírható (igaz, minek nem?), teljesen lineáris, olyan, mintha csak a lebutított amerikai nézőknek készítették volna. A jellemeketet valószínűleg egy 19. századi francia regényből kölcsönözte Gibson: vannak jók, meg vannak rosszak. A mögöttes mondanivaló számomra kevéssé megfejthető, ám erről később bővebben. És egyáltalán nem utolsósorban: indokolotlanul sokszor, ám ami ennél is komolyabb gond, legtöbbször öncélúan van jelen a filmben erőszak.

   Természetesen vannak azonban pozitívumai is a filmnek. Gyönyörű környezetben játszódnak az események, az esőerdő természetesen adja magát, önmagában élvezhető. Ezt is elrontja azonban az a sejtésem, hogy nem minden esetben korrekt az ábrázolás. Nem vagyok ugyan botanikus, s a Yucatán-félsziget flóráját sem ismerem a maga teljességében, de a szépen letisztított és szemmel látható ösvények számomra több, mint gyanúsak. A másik nagy pozitívuma a nyelv, amely egzotikusságával és szokatlan hangzásával mindenképpen unicumnak számít. Természetesen a maja nyelvet sem ismerem úgy, hogy önálló kritikát tudnék megfogalmazni. A latint és Mel Gibson korábbi filmjét, a Passiót viszont ismerem, s ezek miatt hajlamos vagyok hinni azoknak a kritikáknak, amelyek anakronizmusokat és helytelenségeket említenek. (A Passióban irodalmi latinsággal és olasz kiejtéssel beszéltek a közkatonák. Szinte fájó volt hallgatni.) Anakronizmust egyébként más dolgok kapcsán is emlegetnek: a freskók, a templomok, a fegyverek kapcsán, ám ezekről minden bizonnyal lehet bővebben olvasni máshol.

   Ami számomra a legnagyobb csalódást jelentette az a film végkicsengése volt. A főszereplő, Jaguár Mancs sikeresen elbújtatta mindenórás feleségét és kisgyermekét az ellenség elől, s sikeresen túléli az emberáldozatot, s megmenekül üldözői elől. Fogja feleségét és gyermekeit és boldogan tekint a jövő felé. Ha valami idegen lehetett az indiánoktól, akkor ez a színtiszta individualizmus az. Nem gond, hogy meghalt apám, anyám, a barátaim, nem baj, hogy az asszonyokat meggyalázták, hogy a törzsemet rabságba hurcolták, s társaim és rokonaim vagy rabszolgaként vagy áldozatként végezték, az a fontos, hogy a családom és én megmenekültünk! Mindezt egy olyan mentalitású nép fia adja tudtunkra, amely egyes törzsei -a nyugati ember számára szinte felfoghatatlanul- az elvándorlás helyett inkább a tömeges öngyilkosságot választották. Ennél hamisabb dolgot akarva sem tudott volna elénk tárni a rendező.

   Végül még pár szó az erőszakról. Alaposan fel voltam rá készülve, így nagy meglepetések nem értek: rosszabbra számítottam. Ez nem azt jelenti, hogy kevés volt benne, csak azt, hogy még ennél is többre számítottam. A legnagyobb gond a vérrel és a hullákkal, hogy nagyon sokszor indokolatlanok. Van, amikor ott van a helyük, de nagyon sokszor olyanok, mintha az ötlettelenséget vérfröcsögéssel, kilátszó agyvelővel meg levágott fejekkel akarták volna pótolni. Az erőszakra egyébként jól felkészíti az embert Bartolomeo de las Casas: Rövid beszámoló az indiák elpusztításáról is, s az ott olvashatókat nem igazán lehet felülmúlni.

   A film sajnos inkább csalódás volt; a történet laposságát nem tudták kellően ellensúlyozni olyan dolgokkal, amiket más filmben nem találhatunk. Nem igazán alkalmas arra sem, hogy az indián kultúrát megismerjük belőle, mert nem hiteles. Nem sikerül kiemelkednie az átlagfilmek közül: arra, hogy időnként megnézze az ember, jó; másra nem.

12 komment

Címkék: mel gibson filmkritika indiánok apocalypto

A bejegyzés trackback címe:

https://bloge.blog.hu/api/trackback/id/tr271254860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Scala 2009.07.21. 11:44:50

Hello Loge,
Apropó Passió: az amerikaik így beszélnek latinul, már több filmben is így hallottam, lehet szébe sem jutott másképp. Én nem vagyok egy hatalmas latintudor, de arra emlékszem, hogy többször elhangzott, a mi 'magyar' latin kiejtésünk közelít a legjobban, de más európai országokban nem így ejtenek sokszót, és ezen nem legyünk meglepve. Terminus technicusokat, természetesen. Hol vagyok én attól, hogy folyékony mondatokat alkossak, megértsek.
Magistert kellene meginterjúvolni a témában... ;-)

Még jövök, de most muszáj válaszolnom egy telefonra! :-)

Scala 2009.07.21. 12:10:39

jav. szébe = eszébe

Scala 2009.07.21. 12:46:56

Szóval, végigolvastalak.
Nem kívánok vitatkozni az itt elhangzottakkal, annyi csak, hogy nekem tetszett a film.

Igazad van a nem hitelességet illetően, de két dolog feltétlenül megvolt benne, ami mély benyomást tett rám, nagyon laikusra:
- az ember a természet ellen érzés, az ösztönös félelem, az a néhány másodperces kivárás, amikor érzed a veszélyt, de még nem tárgyiasult
Ennek filmben ábrázolása érdekes dolog egy amerikai rendezőtől, és nekem bejött.
- a természettel való együttélés, küzdelem, de annak hangulata, erő merítése belőle, a fák ereje stb. És ezzel ellentétesen a kiélt városi társadalom a maga barbár, idióta szokásaival, életidegen boldogtalan életével.

Igen fontos tanulág.
Lehet manipulálható vagyok, és lenyűgözött a látvány stb. de én itt az erőszakot sem éreztem annyira öncélúnak. Sőt, nekem jobban bejött, elsőre, mint a Passió.

Három vagy négy éve láthattam, egyszer. De kimondottan emlékszem, hogy díjaztam, hogy nem kapkodta el a hangulatokat.

Az individualizmus: a mai ember, hogy megértse, lehet ezért került bele, de a vége pl. a férjemnek is sok volt. És aki ismeri a történelmet, és hogy mi várt az indiánokra az influenzán és a szifiliszen kívül a csodás fehér megszállás következtében, röhög azon. De a félművelteknek fel sem tűnik.

Én, ha jó egy mú hagyom magam bevonni, bármiről szólhat, ha be tud vonni, nekem már tetszik. Ennek a filmnek sikerült.

(A Passiót azóta kétszer láttam, minden alaklommal más tetszik meg benne. Sztem jó film.)

Scala 2009.07.21. 12:48:58

kieg. nemcsak a természeti veszélyek, hanem a természetben megbújó emberi ellenségekre is gondolok az első pontban.

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2009.07.22. 08:36:44

@Scala: Igen, a veszély megérzését valóban kifelejtettem, pedig nekem is tetszett. Bár eléggé kézenfekvő, de ennek ellenére fontos jellem, hogy mennyivel közelebb voltak még az ösztönvilághoz, mint mi.

A falu - város ellentét szerintem nagyon erőltetett. A rabszolgakereskedelem rendben van (leszámítva, hogy meztelenre szokás vetkőztetni a "portékát"), a rengeteg rabszolga is erős túlzás. Az uralkodó nép tagjainak a semmittevése és pazarlása az, amit én semmiképpen nem tudok elfogadni. A pazarlás kifejezetten a nyugati embertípus sajátja, a görögöktől, rómaiaktól, egészen a mai európaiakig-Észak-amerikaiakig. Nem tudom elképzelni, hogy indiánok között ilyen létezhetett. (Természetesen nem az uralkodókra gondolok, mert ők szinte mindenhol prédálnak, hanem a köznépre.)

Scala 2009.08.03. 23:40:03

@Loge: Igen, igen. Ez inkább a tanulság és azonosulás könnyítése miatt volt, mint az individualizmus.
De lehet bennem van a hiba, nekem tetszett.
Mindent szeretek, ami felhívja a figyelmet az életidegenségre, és az élvhajhászás undorítóságára.
Melnek szüksége van/volt a népnevelő tudatra! ;-)

Loge · http://bloge.blog.hu/ 2009.08.04. 09:37:16

@Scala: A figyelemfelhívásra jó, ez igaz, de ettől még lehetett volna igazul is; ha már ennyi pénzt és munkát belefecceltek.

valaki76 (törölt) 2012.12.19. 11:59:23

„Nem igazán alkalmas arra sem, hogy az indián kultúrát megismerjük belőle, mert nem hiteles.”

pedig nem tűnik hiteltelennek:)

maya human sacrifice.AVI
www.youtube.com/watch?v=Hr3S9ZC26XA

+ Gibson még a kannibalizmus topic-ot se boncolgatta, szóval a múvi bizonyos tekintetben visszafogott és mértéktartó volt:)

Cannibalism in pre-Columbian America
en.wikipedia.org/wiki/Cannibalism_in_pre-Columbian_America

valaki76 (törölt) 2012.12.19. 12:00:29

„Az erőszakra egyébként jól felkészíti az embert Bartolomeo de las Casas: Rövid beszámoló az indiák elpusztításáról is, s az ott olvashatókat nem igazán lehet felülmúlni”

Ellenben kontextusba lehet helyezni pl azzal, hogy Peru ma is az indiánokról és a meszticekről szól alig van ott „tiszta” fehér… (Casas-t egészséges kritikával kell olvasni… önmagában már az is jelzésértékű, hogy Madridban is elfogadták az érveit a valóban létező túlkapásokkal kapcsolatban…)

Vagy azzal, hogy az inka arisztokráciát már a kezdetektől fogva integrálták a spanyol gyarmati rendszerbe

Pl. Pizzaro BEHÁZASODOTT az inka uralkodócsaládba Huascar-nak Atahualpa ellenfelének a lányát vette el…

„Inés Huaylas Yupanqui o Quispe Sisa, fue una PRINCESA INCA, hermana de Huascar y Atahualpa, PRIMERA ESPOSA DE FRANCISCO PIZARRO y personaje destacado en la Conquista del Perú.”

Inés Huaylas Yupanqui
es.wikipedia.org/wiki/In%C3%A9s_Huaylas_Yupanqui

Pizarro minden vagyonát az INKA felesége, ill. FÉLVÉR leánya örökölte meg…

„Tras el fallecimiento de su padre, la heredera Doña Francisca como descendiente del Gran Marqués de la Conquista y de la Casa real Inca de Huayna Capac ”

„Francisca Pizarro Yupanqui
es.wikipedia.org/wiki/Francisca_Pizarro_Yupanqui

Szóval a spanyol gyarmatokon INTEGRÁLTÁK a bennszülött ARISZTOKRÁCIÁT

„After the initial conquest, the ELITES of the INCA, AZTEC and other Amerindian states were ASSIMILATED INTO THE SPANISH NOBILITY through intermarriage. The regional NATIVE NOBILITY, where it existed, WAS RECOGNIZED and redefined along European standards by the Spanish and had to deal with the difficulty of existing in a colonial society, but it remained in place until independence. AMERINDIANS COULD BELONG TO ANY ECONOMIC CLASS depending on their personal wealth”

en.wikipedia.org/wiki/Casta#Castas

a spanyolok olyan kevesen voltak a XVI. században Amerikában, hogy nem is tudták volna az őslakos elit nélkül irányítani a gyarmataikat…

az a benyomás alakult ki bennem, hogy meglehetősen sok téveszme kering a spanyol gyarmatosítással/hittérítéssel kapcsolatban, sokkal sötétebb képet festenek rólunk, mint amilyenek valójában voltak, míg a prekolumbián kultúrákról rózsaszín tündérmeséket illik kántálni a „politikai korrektség” jegyében…

valaki76 (törölt) 2012.12.19. 12:01:11

„Ha valami idegen lehetett az indiánoktól, akkor ez a színtiszta individualizmus az.”

Ellenben lazán lehettek pl. fatalisták…

Volt is rá okuk, hisz egy tradicionális társadalomban, jó ha 3-4 gyerek közül egy éli meg a 20. születésnapját… a maják pedig már pl. korábban is összehoztak egy csinos kis ökológiai összeomlást

Classic Maya collapse
en.wikipedia.org/wiki/Classic_Maya_collapse

„A mögöttes mondanivaló számomra kevéssé megfejthető, ám erről később bővebben.”

Pedig Gibson libertariánus nézetei jó kiindulópontként szolgálhatnának itt:)

„Gibson compared the savagery depicting in the film to the Bush administration, telling British film magazine Hotdog, "The fear-mongering we depict in the film reminds me of President Bush and his guys”

en.wikipedia.org/wiki/Apocalypto#Representation_of_the_Maya

mellesleg, de nem utolsósorban a film fent van a youtube-on:)

Apocalypto 2006 historical action-adventure movie -
www.youtube.com/watch?v=k12-NR3bJV8

ikker 2013.09.12. 14:05:00

Az idő ismét bebizonyította, hogy Mel Gibbsonnak van igaza:

index.hu/tudomany/tortenelem/2013/09/12/megcsonkitott_holttestek_a_maja_sirokban/

Az, hogy egy film tetszik-e valakinek az szubjektív dolog. Az, hogy egy filmben öncélú-e az erőszak szintén szubjektív. Pl. a CIS, mentalist, dr. Csont etc. filmeket ezért nem nézem.
Na de azt kijelenteni, hogy egy történelmünk előtti kultúráról szóló film nem hiteles nagyon erős és a kritika határát átlépő megállapítás. Ezt a fenti link is mutatja. Több alázatot!
süti beállítások módosítása