Országútba kiáltott szó

Az autóvezetési morálunkból gyakorlatilag le lehet képezni az egész magyar valóságot. Sokszor azért büntetik meg az embert, mert nem tart be valami lehetetlen szabályt, sokszor azért, mert valóban hibázott, ám azokat, akik igazán súlyos dolgot követnek el, szinte semmiben sem különböztetik meg az átlagos vétkeket elkövetőktől. Arról nem is beszélve, hogy pénzzel majdnem mindent el lehet intézni.

Az elmúlt hétvége borzalmas statisztikái teszik aktuálissá az autóvezetéssel és a felelőséggel kapcsolatos gondolatokat. Három nap alatt tizenöt ember halt meg közúti baleset következtében, köztük sokan gyalogosként, ártatlanul. Nézzünk végig sorjában pár lehetséges esetet közúti balesetre, a jelenlegi gyakorlattal és néhány hozzá fűzött javaslattal!

Elsőként a hagyományos közúti balesetet ecsetelem, ahol nincs gyorshajtás, alkohol, drog, egyszerűen "csak" hibázott a vezető. Annak ellenére kezdem ezzel, hogy a statisztikák szerint ez a legritkább. Ide sorolandók a szabálytalan előzés, a rossz féktáv, figyelmetlenség, elalvás, elsőbbség meg nem adása. Az ilyen balesetek szerencsére viszonylag ritkábban követelenek emberéletet. Ha azonban megtörténik a baj, akkor a vezetőt olykor letöltendő börtönbüntetésre ítélik. Van ebben valami logika? Ettől talán feltámad a halott? Netán "megjavul" a szerencsétlen elkövető? Mitől? Jobb lesz bárkinek az élete ettől? Ha végiggondoljuk ezeket, könnyű belátni, hogy mekkora sületlenség az ilyen vétkest börtönnel büntetni. Helyette javasolnék egy gyerektartás-szerű életjáradékot az elhúnyt családjának, amit a fizetésből vonnának le.

Másodjára azokról szólnék, ahol alkohol, drog, esetleg gyorshajtás okozta a balesetet. Az ilyen esetben sincs szerintem értelme a börtönbüntetésnek, helyette a fenti megoldást javasolnám, azzal a kitétellel, hogy egy életre vegyék el az illető jogosítványát. Aki részegen halálra gázolt egy embert, az ne vezessen többet. Annak sem örülnék, ha egy gyilkos vagy egy pedofil költözne a szomszédomba, s hasonló okok miatt az ittasan, drogosan balesetet okozót sem szeretném az utakon látni többet. (Kiegészítésképpen hozzá kell fűznöm, hogy a jelenlegi zéró toleranciás feltételek nem tarthatóak ennél az elméletnél, hiszen a legkevésbé sem mindegy, hogy egy phár sört ivott meg valaki, vagy 2,8-as ezrelék van a vérében.)

A cserbenhagyásos gázolókkal, balesetet okozókkal szemben viszont a legkevésbé sem vagyok toleráns. Hibázni egy dolog. Nem elismerni a felelősséget, és nyom nélkül elhúzni a helyszínről pedig egy teljesen másik. Az ilyet nem tudom elfogani, mert ellenkezik az emberi normáimmal. Az ilyen esetben, ha előkerül az elkövető, nagyon szigorú börtönnel büntetném, természetesen a fenti szankciókon túl. Számomra az ilyen emberek gyakorlatilag gyilkosságot követnek el. Aki nem vállalja tetteinek következményét és nem viseltetik felelősséggel azért, amit elkövet, az nem alkalmas az együttélésre. (Nem ütöm le a kínálkozó, politikai vonatkozású magas labdát, mindösszesen utalnék arra, hogy az elmúlt időszakban jóval gyakrabban hallani cserbenhagyásos esetekről.)

Végül álljanak itt azok az esetek, amelyeknél zebrán, buszmegállóban, stb. gázolnak el gyalogosokat. Én nem feltétlenül tekintem egyedi kategóriának, s leginkább a másodikba sorolnám őket. E helyett sokkal inkább a jelenség okaira fókuszálnám a figyelmet. Általánossá vált, hogy -kevés kivétellel- nem tartunk be néhány közlekedési szabályt. Például a sebességkorlátozást. Erre rászoktattak minket, ha úgy tetszik, elkapatták az autósokat. Egyszerűen nem szoktuk betartani a 20-as, 30-as táblát, "mer' minek?" alapon. (Ide tartozik, hogy a közúton a felújítás óta kinthagyott 40-es, 30-as táblák logikátlanok, sürgősen be kellene venni őket, s nem vadászni azokra, akik ok nélkül nem lassítanak) Szigorúan büntetném a gyorshajtást, 30-50 ezer forinttal, súlyosabb esetben jogosítvány elvételével. Ez a logika természetesen a többi szabálysértés esetén is alkalmazandó lenne.

Tisztában vagyok azzal, hogy ezek utopisztikus elképzelések, s hogy mint ilyenek, valószínűleg sohasem fognak megvalósulni. Mármint Magyarországon, mert külföldön már sok helyen működnek...