Farkas Pétert, az 1992-es barcelonai olimpia aranyérmes birkózóját és testvérét, Károlyt első fokon 5, ill. 7 év letöltendő büntetésre ítélte a bíróság. Az ellenük felhozott vád, amit a felvételek alapján igen nehéz lett volna letagadni, kábítószer termesztése és forgalmazása. A bíróság elrendelte az elítéltek előzetes letartóztatását.
Csakhogy előbb Károly szökött meg a bíróságról, majd nem sokkal utána Péter is követte őt.
Az eset kapcsán felmerült bennem néhány kérdés:- Miért van az, hogy miután az egyik letartóztatott –filmes módszerekkel: azaz rosszullétre WC-be kéretőzve, és onnan nyilván valami ablakon kilépve– megszökik, nem figyelnek jobban a másikra? Miért nem gondolnak arra, hogy előre kitervelt dolog az egész?
- Miért van az, hogy egy olimpiai bajnoknak, aki igen népszerű volt a maga idejében, kábítószert kell termesztenie ahhoz, hogy egy általa megálmodott életszínvonalon tudjon élni? Miért nem biztosítja az állam a gondtalan életet azoknak, akik kb. 20-30 évüket (és sokszor az egészségüket) áldozzák a hazáért és a dicsőségért az életükből?
Tudom, hogy a bűnözésre nem mentség az, hogy nehéz a megélhetése, és azt is, hogy ő választotta a sportot, de ide kívánkozott ez a demagóg mondat, mert a minap hallottam, hogy a sport tavalyi szánalmas alulfinanszírozását még másfél milliárddal megkurtítják. És ez még az eggyel ezelőtti tervezetben volt...
