Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket...
Rühellem az általánosítást, annak ellenére, hogy sokszor magam is beleesem a csapdájába. Különösen akkor rühellem az általánosítást, ha én vagyok a kárvallottja. Még inkább akkor, ha szándékosan általánosít valaki, s utána azon röhög a markába, hogy engem szétvet a düh. Vannak viszont olyan médiaszemélyiségek, akiket ezért fizetnek.
Tóta W. Árpád egy tipikus példája ennek. Az index házimanójaként az a feladata, hogy időről-időre polgárt pukkasszon, ezzel generálva sok-sok reklámforintot. Dolgozik; az a dolga, hogy megbotránkoztasson, hiszen ez a legjobb módja annak, hogy sokan odakattintsanak, s a perspektivikus látómezőben az agyukba égessék a hatásvadász reklámszlogent. Tóta W. Árpád blogját érdemes néha elolvasni, de demagógiája, elfogultsága, direkt vulgarizmusa miatt csak nyugodt lelkiállapotban. A minap -az egyébként minősíthetetlen Hegedűs Lóránt kapcsán- a Református Egyházon köszörülte a nyelvét:
A Tilos Rádióhoz képest a Magyarországi Református Egyház gyáva, tehetetlen, ostoba alakok gyülekezete. A nyilas szöveget csendben kuncogva, cinkosan tűrik, hallgatásukkal bátorítják. Tespedt tagjaikat gennyben áztatják, kényelmesen röfögnek a mocsárban. Szót csak pénzükért emelnek, a harminc ezüstért. De azért teli torokból visítanak.
Az első mondatban hasonlat van, így abba nem kívánok belekötni, nem ismerem pontosan, kikből áll a Tilos Rádió. Az utána következők azonban az egyház tagjairól szólnak, azaz rólam is. Rendben van, beismerem, hogy tagjimat olykor valóban áztatom gennyben, és ugyan a sok munka miatt sajnos csak ritkán, de néha azért eljutok a mocsárba, hogy röfögjek, de a júdás-hasonlat azért még nekem is sok. Református vagyok, protestáns. Tiltakozom, hogy minden alap nélkül engem mint a M.R.E. tagját Júdáshoz hasonlítson akárki, főleg úgy, hogy nem ismer. Azaz általánosít.
S most jöjjön egy kis kettős mérce! Képzeljük el ugyanezt a szöveget úgy, hogy néhány panelt kicserélünk benne: mondjuk a Református Egyházat az Országos Cigány Önkormányzatra. Netán a magyar reformátusságot magyar zsidóságra. Hegedűsből nyilvánvalóan csak egy darab van (most, hogy apja nyugdíjba vonult, pláne). Azonban szerintem mindkét említett társaságból találnánk olyan személyeket, akik valamilyen közbotrányt keltő cselekményhez köthetőek lennének. Hallottam már olyan esetről is, hogy bizonyos szervezetek, társaságok, pártok, emberek nem feltélenül határolódtak el egy-egy közéjük tartozó idiótától. Képzeljük el azt a felháborodást, össztüzet, elhatárolódást, ami egy ilyen cigányozós, zsidózós bejegyzést követne.
És végül néhány megjegyzés. A reformátusok magukat hivatalosan keresztyénnek hívják, és írtóznak a kereszttől. Ezek miatt sem a "Horogkeresztények" címet, sem az illusztrációt nem találom megfelelőnek a cikkhez. Csak remélni tudom, ám ugyanakkor nem tartom valószínűnek, hogy T.W.Á. annyira tájékozatlan, hogy ne tudná ezeket. Mert ha így lenne, nem kellene azt feltételeznem, hogy szánt szándékkal, direkt a botrányt kedvéért és a provokáció miatt találta ki a hangzatos címet, és a nyilaskeresztté átrajzolt feszületet.