Önfeledten nézelődtem egy könyvesboltban, amikor érzékszerveim hirtelen felsikítottak: a polcról a hazai bulvármédia egyik kedvenc háziállatának, Geronazzo Máriának a könyve integetett felém.

Azok után, hogy -mint minden tisztességes sztárnak- saját honlapja van, ráadásul .com-os, s azok után, hogy nagy hírveréssel elkészült élete első pornófilmje, most könyvet írt a művésznő. Az elmúlt héten ugyan már bevitt egy övön aluli ütést az Obamának küldött videóval, amivel egyébként egyesek szerint 15-20 évnyi, szerintem inkább 1000 évnyi országimázs javításáért elvégzet munka eredményét semmisítette meg. (Megtekintés szigorúan csakis saját felelősségre!) Emellett még el tudtam menni szó nélkül, bízva abban, hogy mástól megkapja, ami belőlem is kijönne. Ez a könyv azonban kiverte a biztosítékot.

Miután megláttam, és miután abbahagytam a hangos, spontán röhögést, nem bírtam ki, hogy kézbe ne vegyem, és bele ne olvassak. (A számomra ismeretlen kiadónak innen küldök gratulációt; igen színvonalas könyvvel mutatkoznak be, végül is ennél lejjebb már nem lehet.) Az első fejezetnek valami olyan címe van, hogy "Hogyan maradjunk szépek". Aztak**va. De nem adtam fel, elolvastam az első mondatát is, amiben beszámol az írónő arról, hogy volt négy férje, meg több, mint 100 férfit csavart az újjai közé, (azaz min. ennyinek tartotta oda) mégis csalódott a férfiakban. Na most erre mit lehet lépni?

Az Alexandra besorolása szerint irodalom > életrajz > regény > erotikus. Megértem, hogy nem írhatják, hogy értéktelen szemét, de azért az, hogy erotikus durva. Az alcím is azt mondja: Erotikus kalandozások Európában. Erotikus, mi? Kb. annyira, mint egy disznós animalpornó. (Álljon itt egy példa arra, hogy én mit tartok erotikusnak.) Nem tudom, ki az, aki üzletet lát ebben a kreatúrában hölgyben, és úgy gondolja, 3.000 forintért el lehet ez adni, de hogy nem teljesen egészséges, az biztos.

Vannak pillanatok, amikor egyesek visszasírják a szocializmust. Van, aki a 3,60-as kenyeret siratja, van, aki biztos munkahelyet, van, aki az építőtáborokat. Én magam, amikor ilyen könyvekkel találkozom, a cenzúrára gondolok. Mert annak is volt jó oldala...